Montessori módszer

Módszerünk, melynek megalkotója Montessori Mária, egy gyermekközpontú oktatási szemlélet, ami a gyermekek tudományos megfigyelésén alapul. Dr Montessori módszere időtállónak bizonyult, 100 éve sikeresen alkalmazzák különböző kultúrákban a világ minden táján.  Montessori Mária (1870-1952) Olaszország első orvosnője volt. További tanulmányok után 1907-ben megnyitotta a Casa dei Bambini-t az első Gyermekek házát a 3-6 éves korú gyermekek számára. Az itt végzett megfigyeléseire, addigi tapasztalataira alapozva dolgozta ki sajátos módszerét, mely azóta világszerte elterjedt.

Az általa megálmodott és megvalósított irányelvek a következők

  • Szabadságra, önállóságra és önművelésre nevelés
  • Kötelező haladási ütem helyett a saját fejlődési ütem, az egyénre szabott fejlesztés a meghatározó
  • Segítő, támogató, tájékoztató, csak a legszükségesebb esetben beavatkozó pedagógusok nevelnek, a parancsoló, irányító és az ismereteket közlő pedagógus helyett
  • Önálló tanulás a tanításközpontúság helyett
  • Minden gyermek életében vannak fogékony periódusok, ezekben az időszakokban az intenzív érdeklődés hatására a tudást különösebb erőfeszítés nélkül szívja magába a gyermek
  • Az ismereteket lényegükben hordozó szemléltető eszközök, szabad polcokon elhelyezett, igényeknek megfelelően választhatók és ennek megfelelően tervezett környezetben alkotják a nevelés színterét.

Minden gyermek számára biztosítanunk kell a szabad felfedezés örömét és az önálló problémamegoldás lehetőségét.

Eszközrendszerünk

Az ismereteket lényegükben hordozó szemléltető eszközök szabad polcokon vannak elhelyezve, mintegy megteremtve ezzel az optimális környezetet a fejlődéshez, önálló tanuláshoz.

  • Az érzékszervek fejlesztése
  • A mindennapi élet gyakorlatai
  • Anyanyelvi nevelés
  • Matematikai nevelés
  • Kozmikus nevelés
  • Művészeti nevelés (irodalom, zene, vizuális munka)
  • Testi nevelés és úszás

Az óvodai nevelésünk mindennapjait az ezen területeken való munkálkodás határozza meg, integrálva a testi nevelést és az angol oktatást.

A Montessori pedagógia sajátossága, hogy olyan speciális eszközökkel való nevelést, oktatást tartalmaz, amely a hagyományos és más alternatív módszerekben nem található.

Angol nyelvi nevelés

A  2002-ben induló óvodánk, Magyarországon először, ötvözte a Montessori pedagógiát és szemléletet a két nyelven (magyar-angol) való neveléssel. Az elmúlt 18 év tapasztalatai ékesen bizonyítják, hogy a két nyelv egyidejűleg való hallása, tanulása a gyermeki fejlődést elősegíti, könnyebbé teszik alkalmazkodásukat, problémamegoldó és differenciáló képességüket, az idegen nyelv iránti természetes kíváncsiságukat.
Csoportjainkban egyszerre van jelen a magyaros és az angolos pedagógus, a kéttanáros módszert erősítve.

A magyar nyelven beszélő pedagógus szerepe

  • az anyanyelv (magyar) fonémáinak helyes elsajátítása
  • verbális és akusztikus figyelem fejlesztése
  • helyes mondatszerkesztés, grammatikai pontosság
  • szókincsbővítés, beszédhallás, -értés és kifejezőkészség fejlesztése
  • mesék, versek, mondókák
  • a Montessori anyanyelvi nevelési terület
  • az angol nyelvi pedagógus munkájának előkészítése, megalapozása a nyelvelsajátítás és az egyéb Montessori területeken (mindennapi élet, érzékelés fejlesztés, matematika, kozmikus nevelés)

Az angol nyelvi pedagógus szerepe

  • a gyerekekben kialakított nyelvi fogékonyságra, érdeklődésre épít
  • az idegennyelv elsajátításában követi az anyanyelvi elsajátításra jellemző lépcsőfokokat
  • fonémák, morfémák szintjén érzékelteti a különbséget az anyanyelv és az angol nyelv között
  • szituatív nyelvhasználatra alapozva fejleszti a gyerekek passzív és aktív szókincsét
  • angol mesék, versek, mondókák (Összegyűjtöttünk az évek során annyi jól használható anyagot, hogy változatossá tudjuk tenni velük az ünnepeket, hagyományainkat, saját tárházunkat folyamatosan bővítjük.)
  • nyelvi kifejezőkészség fejlesztése, a Montessori területek eszközeinek használatával
  • egyszerű és összetett mondatok alkotása, a könnyed, szinte természetes értés, gördülékeny nyelvhasználat erősítése

A második nyelv fejlődésének várható lépcsőfokai

Tapasztalataink azt mutatják, hogy a második nyelvbeli fejlődésmenet az anyanyelv fejlődésével sok szempontból mutat azonosságot.

Elsőként a beszédértés fejlődik. Hogyan? Képzeljük el, milyen az, amikor külföldön, egy teljesen idegen nyelvi környezetben vagyunk. Hogyan is próbáljuk megérteni a bennünket körülvevő embereket? Nagyon sok információ áll rendelkezésünkre a nyelv tartalmi megértésén kívül is: értelmezzük a hangsúlyt, hanglejtést, gesztusokat, illetve a helyzetből próbálunk kikövetkeztetni az elhangzottakra. Ugyanezt a stratégiát használják a gyerekek is a második nyelv belépése esetén. Ezt nevezik szituatív beszédértésnek. Később válik ki egy-egy szó a nagy halmaznyi ingeregyüttesből és kezdetben ugyan jelenti a teljes beszédhelyzetet, majd szépen, fokozatosan letisztulva válik a szókincs részévé. Az angol nyelv megértésének van még egy, a gyerekek által is gyakran használt módszere, a kulcsszavas értés. Itt nem az egészből indulunk ki, hanem egy vagy két, a helyzetben elhangzott, már ismert kifejezésbe kapaszkodva következtetünk a hallott szöveg egészére. Az óvodáskoruk alatt az angol nyelv értésében egészen változó szintre jutnak el a gyerekek. Az egyszerű nyelvi helyzeteket könnyedén megérti mindenki, és saját életkori érdeklődésnek megfelelően tud majd kommunikálni.

Nézzük, hova jutunk a beszédprodukció, vagyis az angol nyelven való megnyilvánulásban:

A beszédfejlődésben egy picit keverten jelennek meg az anyanyelvi fejlődésbeli lépcsőfokok. Gyakran jelenik meg a halandzsa, ami egyfajta játék az angollal. Igen kedves lépcsőfok ez, általában az elmélyült játék kísérőzenéje, vagy éppen egy ismert dallam átköltése, angolra fordítása. Az első laikus fül számára is figyelemreméltó lépés azonban az egyszavas válaszadások foka, ezek ugyanis mindig többet jelentenek a puszta szavaknál, így válnak helyzeti jelentéssel bíró közlésekké. Így fordíthatjuk a “water” és a “drink” közléseket úgy, hogy: “Szomjas vagyok.” vagy éppen “Kaphatok inni?” Tapasztalataink szerint az első megnyilvánulásokra kapott pozitív visszajelzés gyorsan vonzza a következő lépést a nyelv használatában, amely a gyakran hallott mondatok kicsit kusza hangsorként való ismétlését jelenti. “Can I go to toilet? Enjoy your lunch.”

Előfordulhat, hogy az anyanyelvi mondatba belekeveredik néhány célnyelvi kifejezés is, ez leginkább azokra a szavakra jellemző, amelyek kiejtésben, komplexitásban a könnyebb produkciót biztosítják. (Így hangzik el gyakrabban az a kifejezés, hogy pan ahelyett, hogy serpenyő.)

Érdekes dolog a kiejtés, az akcentus fejlődésének kérdése. Tapasztalataink szerint ebben egyéni eltérések mutatkoznak, függetlenül az idegen nyelvi nevelő kiejtésétől. Egészen szélsőséges példaként Orsikát (most már iskolába járó) említhetnénk, aki, egynyelvű magyar családból érkezett az óvodába, az édesapja elég gyakran a magyar nyelv bázisán képzett, tört angolsággal beszélt hozzá, de a kislány az iskolába menetel idejére tökéletesen képezte az angol nyelv nagyon tipikus hangzóit, és ugyan nyelvtanilag, mondatszerkezetileg hagyott a beszéde némi kívánnivalót maga után, de folyékonyan, gátlások nélkül használta a második nyelvet.

Az iskolába menetel idejére a gyerekek kialakuló aktív szókincse 80%-át főnevek képezik, 17%-ban igék, és a maradék 3 %-ban jelennek meg egyéb szófajok a beszédprodukcióban. Mondatszerkesztésükben még gyakoriak a szórendi cserék, az E/3. személyi ragozás nem jelenik meg, viszont nagy arányban képesek megkülönböztetni az egyes és többes számú főneveket, ez a beszédükben is kifejezésre jut. Az igeidők közül a folyamatos jelen, az egyszerű jelen és az egyszerű múlt kerül használatba. A személyes névmások egyes és többes száma, a jelzői és az önálló birtokos névmások egyes számú alakjai szintén megjelennek a célnyelvi beszédprodukcióban.

Összességében azt mondhatjuk, hogy az iskolába kerülés időszakára kialakul egy használható, passzív és aktív nyelvismeret.

Pedagógusaink

Hierholczné Faragó Tünde

Intézmény alapító, fenntartó – szakmai vezető Montessori óvodapedagógus

Szabóné Haulik Judit

intézményvezető – magyarul nevelő óvodapedagógus/ Montessori pedagógus

Simon Ivetta

magyarul nevelő pedagógiai asszisztens / Montessori pedagógus, gyógypedagógus-logopédus

Fazekas Tímea

angolul nevelő óvodapedagógus/ Montessori pedagógus

Teski Annamária

angolul nevelő óvodapedagógus

Varga Rebeka Mónika

angolul nevelő pedagógus

Miklós Mónika

Montessori végzettségű csecsemő- és kisgyermeknevelő

Márkusz Panni

angolul nevelő pedagógiai asszisztens / Montessori pedagógus

Szobota Erzsébet

angolul nevelő óvodapedagógus / Montessori pedagógus / Tanító

adminPedagógiánk