Szenzomotoros torna, avagy a mozgás mindenek előtt!

 

 

A korai felismerés és az időbeni segítség elfogadása, enyhíti vagy éppen meg is szünteti az apró vagy esetenként nagyobb eltéréseket. Minden szülőnek az az elvárása, hogy tökéletes, minden szempontból hibátlanul fejlődő gyereke legyen, de higgyétek el nekem, ha nagyítóval keresném, akkor még a legügyesebb mozgású, legokosabb, legintelligensebb csemetében is találnék valami apró eltérést. Vagyis nincs tökéletes 🙂 Szerencsére!

De azért jó, ha a magadét okosnak és szépnek látod, ismerve a hibáit 🙂 Mindannyian mások vagyunk és nem lehetünk mindenben egyformán tehetségesek. Az csak rajtuk áll, hogy mennyire aknázzuk ki lehetőségeinket, adottságainkat! 

Miért fontos a mozgás?

Mert mozgás közben érzékelünk, megtanuljuk és megtapasztaljuk saját testünket, a másik gyerekét, a környezetünket. Mindez alatt fejlődik a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás, a nagy és a finnomozgások, a passzív és az aktív szókincs, a beszédértés stb. Amikor gyermekeinket nézzük, önkéntelenül is összehasonlítunk, az eltéréseket is hamarabb észrevesszük. Az egyik gyerek már 7 hónaposan mászott, a másik csak 9 hónaposan, az egyik már 3 évesen meséket mond, szép összetett mondatokban, a másik még most rakosgatja össze egy-két szóból. Igazából egyik sem kóros, még behozható a lemaradás! A mozgás fejlődése hat a beszéd fejlődésre. Minél ügyesebb, finomabb, összerendezett a vázizomzat munkája és jó az egyensúlyérzékünk, annál ügyesebbek a beszédizmaink, hangképzésünk, beszédprodukciónk annál árnyaltabb. Keresztezett mozgások, vagyis keresztcsatorna gyakorlatok fontossága: A csecsemő alapvető mozgásmintái, úgy mint a kúszás és a mászás, keresztezett mozgásformák, és érlelik a jobb és a bal agyfélteke összehangolt működését, amelyre szinte minden pillanatban szükségünk van, például akkor is, amikor olvasunk, vagy próbáljuk megfogalmazni a gondolatainkat. A kisgyermekeknél végzett keresztező mozgásos gyakorlatok szintén fejlesztik a két agyfélteke közös működését.

Kép.1

Mozgásfejlődés

A fenti könyvet azért ajánlom, mert nagyon hasznos de nem szeretnék hosszú időt tölteni a csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődésével , akit érdekel, az itt utánajárhat. Viszont kiemelnék egy-két a mi szempontunkból fontos dolgot.  Az a lényeg, hogy időbeni eltolódások lehetnek egyes gyerekeknél a mozgásfejlődés lépcsőit illetően sőt egynéhány esetben még helyet is cserélhetnek (pld.: lehet, hogy valaki előbb áll föl és aztán mászik), a lényeges, hogy ne maradjon ki egy lépcsőfok sem, jelen esetben a mászás. Ha kimarad, vagy nem tart elég ideig, vagyis nem rögzül ez az idegredszeri működést stimuláló lépés, akkor fordulhat elő esetleges hiányosság a mozgáskoordinációban, beszédindulásban, téri orientációban stb. Szenzomotoros torna: A szenzo-motoros kifejezés, érzékelő-mozgásos-t jelent. Piaget tanuláselmélete (gondolkodás fejlődése) Szenzomotoros szakasz: (0-2 évig) A csecsemők fejlődése elsősorban érzékleteik és egyszerű mozgásos viselkedéseik koordinációjából áll. Ezen időszak 6 alszakaszán keresztülhaladva a csecsemők elkezdik a rajtuk kívül levő világ létezését felismerni, és azzal szándékos interakciókat folytatni. A reflexek gyakorlásától a sémák interiorizálódásának kezdetéig tart. Ezt a tényt használjuk fel mi is a Montessori pedagógiában, hiszen a jól előkészített környezetben, a gyermek szabad választása alapján tevékenykedik annyi időt az eszközzel, amennyi idő alatt telítődik vele. Ezáltal mozgási tapasztalatot szerez, ami beépül az izommemóriába. Ez a lényege a szenzomotoros tornának is. Kialakítjuk a helyes mozgásformákat, játékos feladatokon keresztül gyakoroltatjuk, majd később alkalmazni tudja. Ezért is tartalmazza a foglalkozás az alapmozgásformákat, csak változatosabb módon pld.: mászás alagútban, mászás padon, mászás emelkedőn, fel-le mászás bordásfalon, átmászás stb. Az általam vezetett tornára, nem csak a némi hiányossággal küzdő gyerekek jönnek, hanem azok is, akik pusztán mozgásvágyból, a társaikkal való közös játék kedvéért,vagy csak mert szimplán szeretnek :))) Nekik is nagyon jó tesz ez a mozgásforma, hiszen méginkább magabiztosabbá válnak, az őket érő célzott idegrendszeri ráhatások pedig előkészítik testüket és agyukat a majdani iskolai terhelésnek. A gyerekek érzik, hogy ez jó nekik, ezért is csinálják szívesen. A foglalkozások 3 részből tevődnek össze: ( mindig mezitláb vagy zokniban végezzük) Az első része a játékos bemelegítés,előkészítés, ahol a futó feladatok kiegészülnek a figyelem fejlesztő,reakció időt növelő, a későbbiekben már összetettebb mozgáskoordinációt,egyensúlyérzéket igénylő feladatokkal. Például: zenére való megállás, mozgás utánzás, ugrások, akadályok alatt átbújások, jelre irányváltások stb. Ez jó lehetőség az irányok gyakorlására, a bordásfalra mászás pedig a lábtorna előkészítését is szolgálja. Lábtorna és tartásjavítás: A kisebbekkel már a padon ülve elkezdjük a talpakra való helyes nehezedést és korrigáljuk a lábfejek esetlegesen befelé forduló helyzetét. Mászásnál figyelünk az ujjak nyújtására, a kétpontos támaszkodásra, a fej emelésére. A földön ülve, a lábfej átmaszírozása után, a talp, lábfej izmainak játékos átmozgatása következik( eszközök: pálca, labda, papírzsebkendő, legó, fakockák stb.) A második részben, a rendelkezésünkre álló eszközparkot felhasználva alakítok ki a gyerekek számára akadálypályát :

– tornaszőnyeg,

– rugós deszka,

-billenő pad,

-kötél,

– bordásfal,

– tornapad,

– billenő rácshinta,

-tölcsér stb)

-Mozgáskotta feladatok:http://www.mozgaskotta.hu/ Ebben az évben, kiegészítettük a repertoárt a Mozgáskotta feladatokkal, melyről pontosabbat a fenti Linkben olvashattok. A mozgás és a beszéd összekapcsolása, leginkább ezekben a feladatokban valósul meg. 5-6 gyakorlatból áll, összeállítása megfelel az adott csoport összetételének, igényeinek. Körübelül a második, harmadik óra után már jól lehet differenciálni, a gyerekek az instrukciók alapján már tudnak is arra figyelni, hogy nekik speciálisan, mi a fontos az adott feladat kivitelezésekor. Mivel a mozgásra, annak helyes végrehajtására, illetve társaikra is figyelni kell, ezért a csendes, fegyelmezett játék nagyon fontos. Nézzétek el nekem, hogy a teljesség igénye nélkül osztottam meg veletek egy-két játékos feladatot, de olyan széles körben variálhatók, hogy mind nem is lehet felsorolni 🙂 ( sokszor a gyerekek adnak újabb és újabb ötleteket ). A harmadik rész a levezetésé, melyben csapatjátékokat, versenyjátékokat, mozgásos játékokat szerepeltetünk. Ha a gyerekek kicsit zajosabbá válnának, akkor pedig relax zenére, egy közösen kiválasztott eszközzel gyakorolhatják egyénenként a pontos végrahajtást.

Kép.2 Kép.3  Kép.5

Simon Ivetta